menü    videók      
Mit tanulnál?
Keresés:
videót kérek belépés regisztráció
 Termék tesztek, hírek, bemutatók  ✦  mobilok, okosórák, médialejátszók, stb.  ✦  kattints ide!
Felbontás, pixel, képarány, képfrissítés, pixelsűrűség (2018.08.29)
Bejegyzések a témában:   nem-atlagfelhasznalo   kijelzo   monitor  
Hozzászólások

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy mi az a felbontás és hogy miért fontos, azonban vannak egyéb dolgok, amikkel jó tisztában lenni.

Pixel, avagy a képpont

A kijelzők, monitorok szabad szemmel nem, vagy csak nagyon közelről / felnagyítva látható pontokból, képpontokból (pixel) állnak. Valójában a képpontok három részből állnak: piros, kék, zöld. Ezek megfelelő arányú keverésével bármilyen szín előállítható.

Erősen felnagyítva ilyesmi látható:

Felbontás (resolution)

Minden kijelző, monitor meghatározott számú képpontból áll, vízszintesen és függőlegesen.  Van egy pár tipikus érték, például:

1920 db pixel vízszintesen, 1080 db függőlegesen (ezt nevezik Full HD-nek)
1280 db pixel vízszintesen, 720db függőlegesen (ez meg a HD)
1366 db pixel vízszintesen, 768 db függőlegesen
3840 db pixel vízszintesen, 2160 db függőlegesen (4K)

Vagyis a felbontás: 1920 x 1080, 1280 x 720, 1366 x 768. A két számot összeszorozva kiszámítható, hogy adott területen mennyi pixel van.

Képarány (aspect ratio)

Ha a felbontás ismert, akkor a képarány könnyen kiszámítható, mert ahhoz csak el kell osztani a két számot, tehát például:

1920 / 1080 = 1,777777777777778

Ami megfelel a 16:9 nevű képaránynak, hiszen 16 / 9 = 1,777777777777778

Vannak persze egyéb képarányok is, például 16:10.

Ami külön érdekessé teszi a fentieket az, hogy ez igaz képekre, videókra is, azok is pontokból állnak és ugyanígy leírható a felbontás, képarány.

Kijelzők fizikai mérete

A kijelzők méretét az átmérővel szokás megadni, inch-ben vagy zoll-ban (col), a magyarban hüvelyk, mindegyik ugyanazt jelenti. A jele:   "   , tehát például a 21" az 21 colt jelent. 1" = 2.54 cm. Így könnyen kiszámolható egy monitor, vagy kijelző mérete.

Azt gondolnánk, hogy minél több képpontból áll egy monitor, kijelző, annál nagyobb a mérete, hiszen nagyobb területen fér el. Csakhogy ez nem így van, mert a képpontok mérete változó, így megoldható, hogy pl. 1920 x 1080 db pixel elférjen egy mobiltelefon kijelzőjén. Nyilván ez esetben a képpontok mérete sokkal kisebb, mint egy monitor esetén. Lásd bővebben a pixelsűrűség részben.

Pixelsűrűség (képpontsűrűség vagyis pixel density)

A pixelsűrűség a hordozható eszközökkel vált igazán fontossá (mint a mobiltelefon, tablet), mert azok esetén a monitorokhoz képest egy sokkal kisebb területen van ugyanannyi képpont. Ehhez a képpontok méretének csökkentése szükséges, így elérhető, hogy 5 vagy 6"-on elférjen 1920 x 1080 db pixel is, ne csak egy szokványos méretű monitoron.

Miért jó ez?

Azért, mert így sokkal szebb képet lehet elérni, kevésbé lesz "pixeles", vagyis recés a megjelenített kép.

Alább egy felnagyított kép:


Minél több képpont van egy adott területen, annál nagyobb lesz a képpontsűrűség. Ezt van hogy meg is adják a gyártók, a PPI értékkel, ami minél nagyobb, annál szebb képet eredményez. Persze van egy szint ami felett  a képpontsűrűség növelése már sokkal inkább marketing, mint valós előny.

Képpontsűrűség, felbontás és a gépigény

Bár a nagy felbontás jó dolog, azt nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos esetekben hátránya is lehet. Ilyen például a számítógépes játékok esete, amelyeknél minél nagyobb a felbontás, annál nagyobb lesz a számítási igény, vagyis annál erősebb videokártyát és általában erősebb processzort, több memóriát igényel. Nyilván a felbontást a játékokon belül lejjebb lehet állítani, azonban ez a vizuális minőség rovására megy.

Mobil eszközöknél a több képpont némileg növelheti a fogyasztást, valamint játékok esetén szintén nőhet a teljesítmény igény.

Képfrissítés

Egy mozgókép gyorsan változó állóképek sorozata, amely másodpercenként jelenthet például 24, 30, vagy épp 60 különböző képet is. A képfrissítés a kijelzők esetében lényegében ugyanez, egy számmal meghatározott érték, például 60. Ez esetben másodpercenként 60x változhat meg a kijelző által mutatott kép. Ez már elég ahhoz, hogy egy folyamatos képet lássunk mozgás esetén. A mértékegysége egyébként a Hz, tehát például 60 Hz. Léteznek persze nagyobb frissítési frekvenciával rendelkező kijelzők is, lehet például 100 Hz is. Alacsony érték esetén a kijelző enyhén villoghat, aminek számos negatív hatása van ránk nézve, így manapság a 60 Hz a minimum, amely az LCD monitorok, kijelzők esetén elég.